Közép- és Dél-amerika

-Közép- és Dél-amerika egy része az egyenlítői éghajlaton fekszik,ezért itt állandóan magas a hőmérséklet. Dél-amerikában található a világ legnagyobb sodrású folyója: az Amazonasz;ennek a vidékén egy hatalmas megsüllyedt terület található, ezt Amazonasz-medencének nevezik;itt a magas hőmérséklet miatt a páratartalom is magas és itt alakult ki a világ ,,tüdejének" is nevezett esőerdő, azért a világ tüdeje ,mert nagy mennyiségű oxigént termel. A fáknak itt három lombkoronaszintje alakult ki: -alsó (10-15m)

                                                                                       -középső (25-30m )

                                                                                 -felső (itt óriásfák alakultak ki amelyek az 50-60 méter magasságot is elérik és tudniilik róluk, hogy nem zárják be az egész szintet)

Élőlények: Az élőlények nagyon változatosak,mind a növények,mindpedig az állatok-azért fordulnak elő ilyen változatosan mert a magas páratartalom és a sok eső miatt sok növény alakult ki,ami az állatok evolúciójában is segített.

      Az esőerdők állatai: A világ állatainak 2/5-ét teszik ki. Minden állatcsoportból sajátos jellegű fajok fejlődtek ki. Pl.:az emlősök közül sokat meg sem mondanánk, hogy a mi általunk ismert fajok rokonai lennének.

Sok állat közül vannak amelyeket különösen ismerünk vagy ismernünk kell.:

Jaguár: Az amerikai kontinens leghatalmasabb ragadozója.Tipikus macskaféle eltekintve attól, hogy imádja a vizet.Egy másik jellemzője az,hogy míg a többi macskaféle csapatokban vadászik,ő egyedül.1,5-2m hosszúra is megnőhet és a súlya a 75-80 kg-ot is elérheti.Színe sárga alapon barna vagy/és fekete foltokkal,előfordulnak teljesen fekete példányok is.Vacsorályaként végzik a halak,majmok,vízimadarak, sőt néha még az               anakonda is.  Nem a jaguár az egyetlen macskaféle a dzsungelben, látnilehet még: ocelotot, hosszúfarkú macskát és egy úgynevezett jaguarundit  is.Az utóbbi a többitől eltérően szürke színű.

Pókmajom:Nagy csapatokban élnek.Több tíz méteres magasban ugrálnak fáról-fára, a farkukat használva ötödik végtagként.A farkukat azonban nemcsak kapaszkodásra használják,hanem tárgyak megfogására,mivel a farkuk vége majdem ugyanolyan,mint a kezük.Mint az ember ezek a majmok is mindenevők,de elsősorban gyümölcsöket esznek.